Nos, a pénteki napom nem volt túl megerőltető, viszont annál inkább tanulságos.
Reggel bementem kb. negyed 11-re, Canada Day után, ráadásul pénteken mégsem mehet be az ember 9-re, hogy nézne az ki:) Persze ezt Ildikó mondta, nem magam döntöttem úgy, hogy lerövidítem a napom:)
Miután beértem kicsit foglalkoztam a sejtekkel, kicsit neteztem, majd a labor közsöen megnézte az Uruguay - Ghána meccset, ami azért volt külön jó, mert az egyik srác ghánai:) Volt még egy ghánai srác, akit nem ismertem, ő az utolsó 3/4 órában egy helyben állt, meg sem mert mozdulni és csak annyit mondogatott, hogy jó lesz, minden rendben lesz, sikerülni fog stb.:) Szóval vicces volt.
A meccs végeztével, mivel már nem volt semmi dolgom, gondoltam elindulok hazafelé, azonban szakadt az eső. Nálam persze sem esőkabát, sem esernyő, mert reggel sütött a nap, gondoltam minek az. Vártam egy kicsit, de miután egyáltalán nem akart alábbhagyni, úgy döntöttem elindulok. A buszokat nem ismerem és fél órára lakok az egyetemtől... Azt hiszem nagyjából 5 perc után döntöttem úgy, hogy inkább leveszem a cipőmet, mert az úton úgyis bokáig érő víz van, minek áztassam el teljesen. Rá 3-4 percre már a pólóm is csurom víz volt, pedig volt rajtam pulóver és kabát is és éreztem, ahogy folyik rajtam a víz. Ennek ellenére jó volt a kedvem és csak nevettem magamon, hogy mennyire lökött vagyok:) Úgyhogy teljesen elázva, cipővel a kezemben és mosolyogva igyekeztem hazafelé, amikor megállt mellettem egy autó és kiszólt belőle egy férfi nevetve, hogy ne vigyen-e haza:) Bármennyire is jó volt a kedvem, úgy döntöttem, egy ilyen ajánlatot nem hagyhatok ki, ugyanis még mindig kellett volna 15 percet gyalogolnom:)
Amikor beszálltam az autóba, elkezdtem magyarázni, hogy én nem kanadai vagyok és csak nemrég jöttem, erre az ő válasza nevetve mindössze ennyi volt:
Reggel bementem kb. negyed 11-re, Canada Day után, ráadásul pénteken mégsem mehet be az ember 9-re, hogy nézne az ki:) Persze ezt Ildikó mondta, nem magam döntöttem úgy, hogy lerövidítem a napom:)
Miután beértem kicsit foglalkoztam a sejtekkel, kicsit neteztem, majd a labor közsöen megnézte az Uruguay - Ghána meccset, ami azért volt külön jó, mert az egyik srác ghánai:) Volt még egy ghánai srác, akit nem ismertem, ő az utolsó 3/4 órában egy helyben állt, meg sem mert mozdulni és csak annyit mondogatott, hogy jó lesz, minden rendben lesz, sikerülni fog stb.:) Szóval vicces volt.
A meccs végeztével, mivel már nem volt semmi dolgom, gondoltam elindulok hazafelé, azonban szakadt az eső. Nálam persze sem esőkabát, sem esernyő, mert reggel sütött a nap, gondoltam minek az. Vártam egy kicsit, de miután egyáltalán nem akart alábbhagyni, úgy döntöttem elindulok. A buszokat nem ismerem és fél órára lakok az egyetemtől... Azt hiszem nagyjából 5 perc után döntöttem úgy, hogy inkább leveszem a cipőmet, mert az úton úgyis bokáig érő víz van, minek áztassam el teljesen. Rá 3-4 percre már a pólóm is csurom víz volt, pedig volt rajtam pulóver és kabát is és éreztem, ahogy folyik rajtam a víz. Ennek ellenére jó volt a kedvem és csak nevettem magamon, hogy mennyire lökött vagyok:) Úgyhogy teljesen elázva, cipővel a kezemben és mosolyogva igyekeztem hazafelé, amikor megállt mellettem egy autó és kiszólt belőle egy férfi nevetve, hogy ne vigyen-e haza:) Bármennyire is jó volt a kedvem, úgy döntöttem, egy ilyen ajánlatot nem hagyhatok ki, ugyanis még mindig kellett volna 15 percet gyalogolnom:)
Amikor beszálltam az autóba, elkezdtem magyarázni, hogy én nem kanadai vagyok és csak nemrég jöttem, erre az ő válasza nevetve mindössze ennyi volt:
Welcome to Saskatoon!:)
A bizonyos póló, amin még pulóver és kabát is volt...
A bizonyos póló, amin még pulóver és kabát is volt...Update: Ma kényelmesen felkeltem, délelőtt pihentem, végig sütött a nap, majd amikor ebéd után elindultam bevásárolni és kiléptem az ajtón, egy perc múlva elkezdett esni az eső. Szerencsére visszafordultam egy zárt cipőért és esőkabátért, mert el kell fogadni, ha itt esik, akkor tényleg esik:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése