Jelentem, visszatértem:) Huhh, elég mozgalmas hétvégém volt, igazából egy percig sem unatkoztam. De menjünk vissza a péntekre, ugyanis az is egy különösen jó nap volt.
Alapvetően a péntek nem kezdődött másként, mint egy átlagos nap - már amennyire átlagosnak nevezhetőek itt a napok. Bementem, megnéztem a sejtjeimet, majd felmentem a tömegspektrométerhez. Azonban miután szépen mindent a tanul sorrendben leellenőriztem, megnyitottam a gázt, kiderült, hogy a szoftver megadta magát. Igazság szerint ez a gép valahogy mindig meglepi az embert, persze nem azzal, hogy gond van vele, ezt már lassan én is megszoktam, sokkal inkább azzal, hogy mindig valami új dologgal rukkol elő. Miután rájöttünk Debbel, hogy nem tudjuk mit kellene tenni, hívtuk Josht és kb. 2 órán keresztül próbálkoztunk mindenfélével, de semmi. Úgy döntöttünk, muszáj egy kicsit pihenni, ezért elmentünk a Louis-ba, ami az egyetemi pub, sörözni egyet:) Majd visszamentünk a laborba a többiekhez pizzázni és miután jól kipihentük magunkat, visszamentünk a tömegspektrométerhez. Tovább próbálkoztunk eredménytelenül, majd rájöttünk mi lehet a gond: elfelejtettük eltáncolni a Lab Equipment Magic Dance-t, úgyhogy gyorsan pótoltuk a hiányosságot:) És lám-lám 10 perc múlva minden működött:)
Délután sem unatkoztam: röplabdázni mentem Chang 'diákjaival', akik még csak most tanulnak angolul. Elég vicces volt, de nagyon jól éreztem magam. a meccs után pedig beültünk a már jól ismert Louisba és beszélgettünk egy jót:) Egyébként mindenki dicsér, hogy milyen jól beszélek angolul és alig van akcentusom, amikor pedig megtudják, hogy még csak három hete vagyok itt, ámuldoznak, hogy hogyan tanulhattam meg ilyen jól angolul, ha még nem voltam máshol tanulni:) Szóval ez jó érzés:)
Szombaton reggel felvett Ildikó és elmentünk egy közeli farmra megnézni Andi lóversenyét. Ilyen műlovagló verseny volt, de tetszett, bár én nem értek hozzá, így nem igazán láttam a különbségeket.
Utána visszamentünk a városba a Pion-Era nevű rendezvényre. A lényeg az, hogy van egy múzeum, ami gyakorlatilag egy 1910-es város főutcájának van berendezve, épületekkel, autókkal együtt és a Pion-Era ideje alatt pedig a múzeum körül is vannak bemutatók, műhelyek, régi autók és különböző mezőgazdasági eszközök. Volt egy régi pékség is, ahol frissen sütött kenyeret vettünk, a büfében pedig beöltözött öreg néniktől lehetett venni limonádét, lekváros kenyeret és házi süteményt. Semmi hamburger vagy hotdog:)
A múzeum is szuper volt, mindenhol öreg nénik vagy bácsik voltak és rengeteget meséltek. Főleg a patikában lévő bácsit szerettem, mindent végigmutogatott és amikor rájött, hogy mi Ildikóval gyógyszerészek vagyunk, ő pedig ráadásul az egyetemen tanít, akkor megmutatott nekünk olyan dolgokat is, amikről nem tudta mik és nagyon örült, amikor elmagyaráztuk neki őket:) Egyébként itt is a kanadai mentalitás volt érzékelhető: mindneki megkérdezte tőlem, honnan jöttem, hogy érzem magam Saskatoonban:)
A múzeum után rájöttünk, még nem ebédeltünk, ezért elmentünk Berry Barnba, majd délután megkaptam Andi biciklijét, ami egyébként teljesen új, de ő nem használja. Egészen minőségi fejlődést látok a járműveimet illetőleg, ha így haladok, akkor mielőtt hazaérek elérem a Mini Cooper Cabrio álomszintet is:)
Persze ezt gyorsan elújságoltam a többieknek skypoen és úgy döntöttünk, elmegyünk biciklizni egyet, hogy kipróbálhassam. Gyönyörű a folyópart:)
Hazafelé az egyik utcában összefutottunk az ismerőseikkel, akik éppen barbequezni készültek és máris meg lett oldva az esti programunk is! Hihetetlenek itt az emberek,de nagyon jó a felfogásuk:) Úgyhogy egész este ott voltam, megint megismertem rengeteg új embert, társosoztunk, sütögettünk, beszélgettünk és sokat nevettünk:) Szuper volt:)
És végül, a mai napom is elég jól sikerült:) Átmentem a koliba meccset nézni, voltunk kb. 10-en, persze ebből hárman szurkoltunk a spanyoloknak, a többiek a hollandoknak, úgyhogy nagy szurkolás kerekedett.
A meccs után pedig megint elmentünk biciklizni, most a folyóparton a másik irányba mentünk egészen hosszan, azt hiszem összesen 4 órát tekertünk, de tényleg vannak itt gyönyörű helyek, láttam pelikánokat is meg minden. Sajnos a fényképezőmet otthon felejtettem, de még biztosan elmegyek egyszer arra és akkor bepótolom:) Most olyan fáradt vagyok, hogy nem sok kedvem van megmozdulni, ráadásul tegnap akadt némi problémám a pedállal és kicsit fáj a helye. De annyi baj legyen, ez egy jó nap volt:)
Ja és július végén menni fogok Edmontonba és Jasperbe, ami mindenki szerint a lehető leggyönyörűbb hely közel s távolban, Debbel meg fogom nézni a homokdűnéket, merthogy az is van itt, lesz még rengeteg fesztivál meg különböző szuper események és még van egy-két hely, ami számításba kerülhet:)
Alapvetően a péntek nem kezdődött másként, mint egy átlagos nap - már amennyire átlagosnak nevezhetőek itt a napok. Bementem, megnéztem a sejtjeimet, majd felmentem a tömegspektrométerhez. Azonban miután szépen mindent a tanul sorrendben leellenőriztem, megnyitottam a gázt, kiderült, hogy a szoftver megadta magát. Igazság szerint ez a gép valahogy mindig meglepi az embert, persze nem azzal, hogy gond van vele, ezt már lassan én is megszoktam, sokkal inkább azzal, hogy mindig valami új dologgal rukkol elő. Miután rájöttünk Debbel, hogy nem tudjuk mit kellene tenni, hívtuk Josht és kb. 2 órán keresztül próbálkoztunk mindenfélével, de semmi. Úgy döntöttünk, muszáj egy kicsit pihenni, ezért elmentünk a Louis-ba, ami az egyetemi pub, sörözni egyet:) Majd visszamentünk a laborba a többiekhez pizzázni és miután jól kipihentük magunkat, visszamentünk a tömegspektrométerhez. Tovább próbálkoztunk eredménytelenül, majd rájöttünk mi lehet a gond: elfelejtettük eltáncolni a Lab Equipment Magic Dance-t, úgyhogy gyorsan pótoltuk a hiányosságot:) És lám-lám 10 perc múlva minden működött:)
Délután sem unatkoztam: röplabdázni mentem Chang 'diákjaival', akik még csak most tanulnak angolul. Elég vicces volt, de nagyon jól éreztem magam. a meccs után pedig beültünk a már jól ismert Louisba és beszélgettünk egy jót:) Egyébként mindenki dicsér, hogy milyen jól beszélek angolul és alig van akcentusom, amikor pedig megtudják, hogy még csak három hete vagyok itt, ámuldoznak, hogy hogyan tanulhattam meg ilyen jól angolul, ha még nem voltam máshol tanulni:) Szóval ez jó érzés:)Szombaton reggel felvett Ildikó és elmentünk egy közeli farmra megnézni Andi lóversenyét. Ilyen műlovagló verseny volt, de tetszett, bár én nem értek hozzá, így nem igazán láttam a különbségeket.
Utána visszamentünk a városba a Pion-Era nevű rendezvényre. A lényeg az, hogy van egy múzeum, ami gyakorlatilag egy 1910-es város főutcájának van berendezve, épületekkel, autókkal együtt és a Pion-Era ideje alatt pedig a múzeum körül is vannak bemutatók, műhelyek, régi autók és különböző mezőgazdasági eszközök. Volt egy régi pékség is, ahol frissen sütött kenyeret vettünk, a büfében pedig beöltözött öreg néniktől lehetett venni limonádét, lekváros kenyeret és házi süteményt. Semmi hamburger vagy hotdog:)
A múzeum is szuper volt, mindenhol öreg nénik vagy bácsik voltak és rengeteget meséltek. Főleg a patikában lévő bácsit szerettem, mindent végigmutogatott és amikor rájött, hogy mi Ildikóval gyógyszerészek vagyunk, ő pedig ráadásul az egyetemen tanít, akkor megmutatott nekünk olyan dolgokat is, amikről nem tudta mik és nagyon örült, amikor elmagyaráztuk neki őket:) Egyébként itt is a kanadai mentalitás volt érzékelhető: mindneki megkérdezte tőlem, honnan jöttem, hogy érzem magam Saskatoonban:)A múzeum után rájöttünk, még nem ebédeltünk, ezért elmentünk Berry Barnba, majd délután megkaptam Andi biciklijét, ami egyébként teljesen új, de ő nem használja. Egészen minőségi fejlődést látok a járműveimet illetőleg, ha így haladok, akkor mielőtt hazaérek elérem a Mini Cooper Cabrio álomszintet is:)
Persze ezt gyorsan elújságoltam a többieknek skypoen és úgy döntöttünk, elmegyünk biciklizni egyet, hogy kipróbálhassam. Gyönyörű a folyópart:)
Hazafelé az egyik utcában összefutottunk az ismerőseikkel, akik éppen barbequezni készültek és máris meg lett oldva az esti programunk is! Hihetetlenek itt az emberek,de nagyon jó a felfogásuk:) Úgyhogy egész este ott voltam, megint megismertem rengeteg új embert, társosoztunk, sütögettünk, beszélgettünk és sokat nevettünk:) Szuper volt:)
És végül, a mai napom is elég jól sikerült:) Átmentem a koliba meccset nézni, voltunk kb. 10-en, persze ebből hárman szurkoltunk a spanyoloknak, a többiek a hollandoknak, úgyhogy nagy szurkolás kerekedett.
A meccs után pedig megint elmentünk biciklizni, most a folyóparton a másik irányba mentünk egészen hosszan, azt hiszem összesen 4 órát tekertünk, de tényleg vannak itt gyönyörű helyek, láttam pelikánokat is meg minden. Sajnos a fényképezőmet otthon felejtettem, de még biztosan elmegyek egyszer arra és akkor bepótolom:) Most olyan fáradt vagyok, hogy nem sok kedvem van megmozdulni, ráadásul tegnap akadt némi problémám a pedállal és kicsit fáj a helye. De annyi baj legyen, ez egy jó nap volt:)
Ja és július végén menni fogok Edmontonba és Jasperbe, ami mindenki szerint a lehető leggyönyörűbb hely közel s távolban, Debbel meg fogom nézni a homokdűnéket, merthogy az is van itt, lesz még rengeteg fesztivál meg különböző szuper események és még van egy-két hely, ami számításba kerülhet:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése